Írtam egy regényt a tegnapról és elszállt:((((((((((( Nincs erőm megismételni. Röviden: Bo betanult fél perc alatt egy kis verset, amit itt a blogon olvastam valakitől, és nagyon megtetszett:
Átírva Nagymamira így hangzik:
Nagymamámat köszöntöm ma,
De kicsi a tenyerem,
Nem fér bele annyi virág
Amennyire szeretem
Nagymamák olvadoztak, mikor elmondta, és mitagadás én is. MOst pár fotó tegnapról, aztán holnap írok még, csak most pipa vagyok, hogy eltűnt a szövegem.