Bábszínházban

Képzeljétek, a lányok életükben először bábszínházban  voltak! Zsu hívott meg minket, amit itt is szeretnék megköszönni! A Puskin moziban az egyik teremben volt, Marék Veronika: Kippkopp a hóban c. meséjét bábozták el. Megismertük még Dodót is, Zsu kislányát, ő volt a legkisebb a csajok közül. Vittünk neki pici meglepit, örült neki, de azért az első pillanatban nem ugrott még Bo nyakába örömében:) Ő is a fokozatosság híve, majd ha talizunk egyik hétvégén, meglátom mi sül ki ebből :)))

Az első sor közepén ültünk, ennél jobb hely nem is volt, és jéé, a lányok figyeltek! Bo kényelmesen elterpeszkedve az egyik fotelben, kezében pattogatott kukorica, békésen nyammogott, Gé az ölemben ült mindenre felkészülve. Aztán kijött egy hölgy, és megtanította nekik a fő dallamot, amit ÉNEKELTEK! Utána a következő feledhetetlen momentum: Hölgy: -Na és tudjátok, ki írta a Kippkopp meséket?
Bogi: " Én!"
Jó hangosan, legalábbis nekem úgy tűnt. Volt vigyorgás:)
Nagyon édes előadás volt, vagy egy méteres Kippkopp figurával. Egyszerű történet, mindent értettek a gyerekek, és be-bekiabáltak. Ez nekem külön óriási öröm volt két okból is:
1. Bo eddig bármit nézett, csak figyelt, de rezzenéstelen arccal nézett mindent, soha nem tudták bevonni semmibe. Most kiabált, énekelt, válaszolgatott:)
2. Gé konkrétan háttal ült múltkor a falubeli bábozós színháznak, miután joggal mondhatom, hogy nem látott még bábelőadást! Most figyelt, néha befúrta a fejét a hónom alá, de utána megint nézte, és ő is benne volt a "storyban".
Nagyon tetszett nekik) Utána beültünk a mekibe picit dumálni Zsuval, és megbeszéltük, hogy hétvégén átugranak ha minden jól alakul:) Kiváncsi leszek, de nem aggódom, lehet, hogy úgy, mint ahogy tegnap, pár óra elteltével kezdenek majd el beszélgetni a lányok. Nem baj az, a végén Viviék is majd kidöntötték a ház oldalát. Erről külön bejegyzésben, ha erőt veszek magamon...:)))))))))))