BUÉK!

Nem cifrázom, de szívből kívánom: Minden családtagomnak, barátomnak, olvasómnak:
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK! Olyat, amilyenre vágyik!

Mi itthon töltjük a lányokkal, kicsit átgondoljuk az óévet, tervezgetjük az újat, örülünk, hogy együtt vagyunk. Lencse kész van, ne ezen múljon;) Rend van, hogy ne építőkockákra lépjek az új év reggelén. Valahogy úgy érzem, ahogy ezt az évet zárjuk, úgy kezdődik az új. Vagy valami ilyesmi. Mindegy, most nem elmélkedem, iszom egy pezsit és nézem a Galla Mikit ha még mindig magyaráz:)

BUÉÉÉÉK!:)

Lustulunk

Nagyon nem csinálunk semmit. És ez nagyon jól esik:) Igaz, fáraszt, nem viccelek, de amikor aktív vagyok, kevésbé fáradok, nem értem, de így van. Lányok játszanak az ajándékaikkal látástól-mikulásig. Mi pihenünk. Délután G. átment egy barátjához beszélgetni, én nekiálltam, hogy megcsináljam a beigért kókuszos golyó halom második kiadását, amikor rájöttem, hogy elfogyott hozzá a kakaópor. Ezzel a mai egyetlen aktivitásom is derékba tört. Még kiderülhet, hogy G. hoz kakaóport és még megcsinálom, nem tudom. Nyolcig van nyitva a bolt.

Tegnap a lányok Mamánál rontották a levegőt pár órát, mi kikapcsolódtunk. Kaptak pár ruhát, főleg harisnyát és szoknyát, mert mostanság lányosan akarnak öltözködni a legnagyobb hidegben is az oviban is és itthon is.

Férjuram tegnap megtette az év megjegyzését: -Nem értem, hogy a hajléktalanok miért mindig a FigyelőNet újságot akarják ránk sózni!?
És ezt komolyan mondta :) Felvilágosítottam, hogy az Fedél Nélkül, nincsenek leszerződve a FigyelőNettel.

Próba

Talán az explorer megnyitja a blogom, mert a chromenál meghalt. Se írni, se belépni a sajátomba nem sikerült. Tegnap három bejegyzést írtam, szóval ha valakit érdekel, Gabusról is van kisvideo ááám, a kedvenc ovis versikével ;)))

Ma is tél volt

Ovis vers

Fésűs Éva: A sündisznócska

Tegnap korán esteledett ,

Sündisznócska ágyat vetett ,

Ágyat vetett az avarba ,

Kicsinyeit betakarta .



Fújhat a szél szakadatlan ,

Melenget a puha paplan .

Jó meleg a földi fészek ,

Aludjatok kis tüskések .

Nem tudom bepótolni

Sziasztok!

Tudom, évekkel vagyok elmaradva tőletek, de sajnos (nem sajnos) dolgozom, és hazaesvén nem állok már neki blogolni, szabadidőmben meg ha csak rá gondoltam, hogy mennyit kéne bepótolnom, elment a kedvem. Úgy döntöttem, nem pótolok, hanem bekapcsolódom, ahogy tudok.

GYÖNYÖRŰ KARÁCSONYUNK VOLT. Pár képet már felraktam a facebookra, de nem mindenki lát ott, úgyhogy rakok ide is. Ezen kívül Gabus ovis versét szeretném megosztani, mert ettől olvadok el mostanában.

Itt a tél

Alakul

Az elmúlt két nap nyugisan telt, semmi extra, Bo rendesen bement az oviba, csak annyit jegyzett meg, hogy "Ugye Kitti fent lesz ma?" Gével minden rendben, okosodik, már mondókát is hallottam tőle, amit bentről hozott. Várjuk Gigiéket, össze kell kapnom magam, leszünk egy páran hétfőn :)

Zugcumizó megijesztett

Igen, Boról van szó. (A fogam ezerszer jobb, már a helye ugye, szóval nálam két nap volt a neheze.)
Bo reggel minden ízében tiltakozott az ovi ellen. A földön kellett húzni szinte, annyira nem akart bemenni, mert egy kislány, egy új kicsi sírós...Most, hogy Lucussal már barátnők ugye, itt van ez a Kitti, aki a legújabb sírós a bölcsis csoportban. Na mondom, ez kemény menet lesz ma reggel. Egy ajándék kaleidoszkóppal felszerelkezve mentünk be. Bejáratnál ordít, hogy ő nem megy be. Persze be kellett neki, és éppen ott volt Kitti és az apuja na meg az óvónéni. Megragadva az alkalmat (és Bot meg Kittit) odaadattam vele az ajándékot. Adtak egymásnak puszit is, és Melinda felvitte Kittit az emeletre a kiscsoportba. Azt hittem minden letudva, de nem. Bo a nagycsoportba sem akart bemenni, és ordított, hogy öleljem át, ne kelljen bemennie. Vérző szívvel hagytam ott életem elsőszülött zugcumizóját. Alig vártam a délutánt, mikor G. hazahozta őket, és megtudta, mi volt utána. Azt mondta az óvóbácsi, hogy megnyugodott hamar, jó kedve volt egész nap, és mikor G. ment érte, akkor is jókedvű volt. Én ennek a hírnek úgy örültem, hogy elmondani nem tudom. Nagyon aggódtam, hogy mi lesz így. De sajnos Bonak is alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a sírós gyerekekre extra érzékeny, de a szaki szerint ez így is fog maradni, meg kell tanítanunk kezelni az ilyet, mert örökké elkerülni nem is lehetne, nem is kell. De akkor is. Olyan nehéz. Mindegy, most úgy néz ki minden rendben, a holnap reggelre leszek nagyon kiváncsi. Elmesélte, hogy ma voltak "kirándulni" az ovi melletti szőlőben, és ott láttak indákat, meg "csakokat" ami szerintem a kacs Bo-s megfelelője:) Szőlőt is láttak, de nem ehettek belőle. Szép kis kirándulás!:)

Felejthető hétvége

Nem tudom ki hogy van vele, de én a foghúzás óta az órát lesem, mikor telik le a hat óra a következő cataflamig. Fáj, sajog, fáj. Persze felhívtam dokinénit, de azt mondta, sajnos belefér egy kis fájdalom. De ez nem kicsi:( Csak nem bírtam ki, ma elmentem hozzá, nézzen már rá. Azt mondta, két hetes sebek ilyen szépek, mint az én kétnaposom, és nem ad antibiot csakazértse! Ok, nem így mondta, de a lényeg, hogy ha szájzáram lenne, lázam lenne, nem tudnék nyelni és dagadt lenne a képem, akkor kapnék, de én ritka szépen gyógyulok. Kérdem én, akkor miért vagyok olyan mint egy zombi, lelassulva, fejfájósan, gyengén? Kiderült, hogy a cataflamot nem éhgyomorra kéne ennem, mert akkor nem szívódik fel rendesen, ellenben a mellékhatásai azért kijöhetnek. Azt mondta egyek rendesen, igyak kávét, mert a koffeinmegvonás nem megoldás csak azért, mert én tejjel szoktam inni, és most azt tilos. Tejpor engedélyezett. Hazajöttem, némiképp megnyugodva, bezabáltam, ittam egy kávét, bekaptam a soros bogyót és jé, jobban lettem! Most estére persze megint hasogat, kipróbálom az algopyrint. Meddig tart ez még? öt óra ok, és megint kell gyógyszer:( Holnap munka, de előtte két gyereket kéne oviba indítani, ami önmagában egy küzdelem. Éjjel és reggel fáj a legjobban, nem sokat fogok aludni. Hajat kéne mosni, mert így nem lehet emberek közé menni, de előre nem tudok hajolni, mert lüktet a fogam ..helye..Utálom ezt az egész XXI. századot!

Bon nevettünk ma. Nagy volt a csönd, G. benézett a gyerekszobába. Bot látta, takaró a kezében egészen az orráig húzva és fekszik. Aztán meghallotta a cuppogást. ZUGCUMIZÓÓ!
Aztán bementem én is, nevetve kérdeztem, hát az meg mi a szájában. Cumi???
-Igen, mert én még kicsi vagyok!
Ilyenkor bezzeg kicsi. Egy szó mint száz, rövid visszaesés tapasztalható, de a pelust már legalább nem kéri. Meglátom ma este hogy alszik:)

Mint akinek a fogát húzzák...

Nem jelentkeztem pár napig, mert a "keresztem" nem hagyott békén megint. Két napja (3) elkezdett fájni egy csapolt fogam, mondom magamban, biztos éjjel szorítottam és begyulladt az íny. Két napnyi öblögetés stb (és cataflam-zabálás) után elmentem kedvenc fodokinénimhez, aki megfogta, és elképedve látta, hogy ez bizony nagyon mozog! Én csak néztem rá, hogy ez mit jelent?? Azt, hogy menthetetlen. Kihúzta, ezzel mást nem lehet csinálni, mert már ment rá a gyulladás a csontra. Mitagadás, nagyon elkenődtem. Hidegzuhany volt, nekem még sosem húztak fogat. Féltem az egésztől. Fájni nem fájt, de sajgott és azóta is a cataflam tartja bennem a lelket. Pár hónap múlva lehet beültetni fogat, ha van elég csont persze. Ha nem, akkor csontosítás és utána. Egy halom pénz, nem tudom mi lesz. Elkeserítő az egész. Ha meg nem rak oda semmit, akkor a többi is leépül és húzhatja a szomszéd fogakat is sorban( Meglátjuk mi lesz

Azért jó hír is van ám: Bo elhagyta az éjszakai pelust, és ezzel egyidőben ..TRÁTÁÁÁÁ!! : A CUMIT IS!
Mert ő már nagylány, neki nem kell. És mindez úgy indult, hogy piri volt a rossz minőségű pelustól a popója, én meg úgy döntöttem, inkább alá teszek valamit, de nem kap pelust, hogy lemenjen a pirosság. Ezt el is magyaráztam neki, hogy ő már nagy, nem lesz pelus rajta, szóljon Apának, ha kell. Erre fel mondta, hogy a cumi se kell többé, ha már lúd legyen kövér alapon.
Na mondom, erre befizetek. De ő tényleg letette az asztalra. Kétszer-háromszor azért visszament, körbejárta, nézegette, és magát győzködte: nem kell már cumi, mert NAGY VAGYOK. Aztán nélküle aludt. Persze bepisilt, észre sem vette. Nem baj, köv. este újra megpróbáltuk, és jéé, csodák csodája: nem pisilt be, szólt, hogy kell neki:) És azóta se éjjel se nappal nem cumizik!!!!

NAGYLÁNYOM VAN!!!!

Fotóláz

Hetek óta fotózás lázban égünk Gigivel. Ribizli Kata (mi hívjuk így) fantasztikus gyerekfotókat csinál, és ugye Gigi meghívott a lányokkal egy fotózásra, amit hihetetlenül várunk:) Minden nap beszélünk róla, hogy miben legyenek, hogy oldjuk meg, hogy ne legyen őrültekháza, stb. Lassan összeáll a kép, de nem könnyű három gyerek és két felnőtt igényeit összehangolni. Lizu hamar kimelegszik, főleg, ha be van világítva a tér ugyebár. Viszont ha kinyitjuk az ablakot, akkor az enyéim fagynak le. Abban maradtunk, hogy Gigiék érnek oda hamarabb, megcsinálják a fotókat, aztán befutunk mi is és csatlakozunk. Tegnap Bo kapott is egy farmerruhát, hogy legyen egyen-farmercucc a lányokon. Gigi hoz tündérruhát is neki, Gé elég jól el van látva azt hiszem. Izgi nagyon. Nézzetek rá a blogjára, megértitek, miért izgulunk:) Ez itt a reklám helye;)
www.ribizlifoto.blogspot.com

KÉT HÉT!!!

Lekopogom..

Azért nem írtam, mert minden rendben van, én szorgosan járok dolgozni, lányok meg ovizni. Gé teljesen kigyógyult, mi felnőttek is, Bo meg el se kapta a vírust.
Ma Gé vacsinál, mikor mondtam neki, hogy "jó étvágyat kívánok", válaszolt: "KÖSZÖNJÜK SZÉÉPEN! Ezt mondta Tünde néni!" :-) Óvodásodik:))

Bo meg azzal jött, hogy "sziasztok csajok!" Kiderült, ezt meg Márk mondta az oviban. Szép lassan megtudom, mi folyik az ovikban ;-)

Ja igen, és reggel kértem Tünde nénit, vigye már ki Gét a wcre, mert reggelente mindig azzal indít az oviban, de tegnap szóltak, hogy én a kinti cipőmben ne menjek be vele. Tünde néni rámnéz, nagy szemekkel, hogy "Dehát Gé már egyedül is tud, nem kellek hozzá én!"
Én meg megdöbbenten néztem rá, és így maradtunk. Otthon bezzeg nekem is ott kell strázsálnom, segítenem le és felhúzni a ruhát stb. Erre kiderül, hogy bent már egyedül intézi, csak itthon van kész átverés show!! Nu págágyí Gé!!!!!

Jó széria kezdődik?

Tudjátok, az én életemben, (és gondolom másoknál is jellemző), a rossz dolgok csőstöl jönnek, de ha elindul a pozitív széria, akkor az is egymás utáni jó hírekből áll. Nagyon remélem, hogy a maival elindult a miénk, ugyanis: A ct szerint jól szellőznek a melléküregeim, doki megnézte, azt mondta, hogy ugyan van ott egy kis polip, de elég magának való és láthatóan utálja az orrsrayt, úgyhogy fújjak és hagyjam őt békén;-)) Ok, nem így mondta, de ez volt a lényeg, majd kontrollra benézek néha. HURRÁ! A sray helyi szteroid, még nem szőrösödöm tőle, úgyhogy nyugodtan fújok, ettől nem nő tovább a fránya dög és talán el is halálozik.
Másik jó hír, hogy Gé javul, éjjel már végig aludt, és ma nem is volt még wc-n. HÉtfőn mehet oviba, ha nem találja meg valami kósza más vírus. NEM FOGJA! Lehet, hogy Bo megúszta? Na, ezt is lekopogom gyorsan. Most ennyit röviden, nagyon elfáradtam. De még mindig áll, hogy szeretek dolgozni utazástól függetlenül. Jó hétvégét mindenkinek, betegeknek jobbulást, remélem már látszik a fény az alagút végén! (Gigi esetében az is jó, ha BÁRMI látszik, és nem fáj közben) Vigyázzatok magatokra! Pusz!

Gé is elkapta

Mi Gáborral már javulunk, Gé viszont éjjel hányingerrel küszködött. Én meg a fáradtsággal. Aztán biztonsági pelust kapott, amire szüksége is volt. A héten itthon marad. Bo még tartja magát, remélem kihagyja őt a baci. Ma megyek arcüreg ctre, aztán sietek haza a lányokhoz. Előtte Gét elviszem a dokinénihez, na azt most nem várom, mert már a rendelő közelében hallani ahogy ordít. Bár..ahogy láttuk az ovinál, a hajmosásnál stb., vannak még csodák. Talán ma már ott sem fog félni. Majd jelentek mi volt, de biztos, hogy vírus.

2. nap - tényleg jobb

Először is: Nagyikámnak sok gyógypuszit küldök, remélem hamar kijössz a köhögésből! Apu, Te is! Én úgy-ahogy túl vagyok a nehezén úgy érzem, de ezt most nem részletezem. A lényeg, gyerkőcök ma gond nélkül mentek oviba, minden rendben volt velük. Én a zuhogó esőben két óra alatt jutottam be dolgozni, olyan érzés volt, mint aki fél napja utazik. A 8.17-es busz (kocsival fizikai képtelenség bejutni, de buszsáv azért van) fél kilenckor futott be, aztán a Budakeszi úton simán beállt a sor. Ott dekkoltunk vagy fél órát, mert ott még nincs buszsáv. Aztán a metro rendben jött, végül a villamosmegállóban az Örsön bemondták, hogy az én két villamosom nem tudom miért hosszított indítási idővel közlekedik. Szétáztam, és már majdnem fél tizenegy volt mire beestem fújtatva a harmadikra :) A munkával minden ok, nagyon jól érzem magam így két nap után is;) Ötre estem haza, nem sokkal a gyerekek hazaérkezése után, mert G. drága majd' egy órát csúszott a hazahozatalukkal. Fél négyes munkaideje fél ötig tartott valahogy. Én jól lefáradva picit idegesen kértem meg, hogy máskor fél NÉGYKOR hozza el őket, mert így is egy órával hamarabb mennek mint megszokták, és ott is alszanak. Nem kell azonnal otthagyni őket, lesznek még ott eleget. Ő nem értette persze, de majd ha péntek reggel úgy kelnek fel, hogy "neeem akarok oviba menni, fáááradt vagyoook,ne menj eeel!" akkor megérti. Ill. megértené, ha nem nekem kéne ezt végighallgatnom, mert ő már dolgozik. Mindegy, letisztáztuk, hogy nem az ovinak szültem a lányokat, és ha fél négykor végez, akkor hiába látogat el a kisfőnök fél négykor hozzájuk. Megbeszéltük, hogy munka vége, gyerek haza, slussz passz. Én nem tudom megoldani, így is csak öt órát dolgozom, hogy egyáltalán emberi időben hazaérjek. Na megyek is, várnak. Holnap jelentkezem!

6 év után munkában

Vártam már nagyon. De ahogy közeledett a nagy nap, Gé sikeresen beovisodott, kezdtem szép lassan izgulni. Kirepülnek a lányok. Szülők dolgozóban, ők meg gyerekdolgozóban. Bo is ott alszik. Jaj..jaj és mégegyszer jaj. Az ilyen érzéseim közepette vagy Anyu hívott fel, vagy én őt, hogy ismételje meg amit ilyenkor szokott mondani, nevezetesen: "Timikém, a lányok Téged már halálra unnak! Ők gyerekekkel játszanának, nem Téged néznének, ahogy takarítasz. Hazaérsz négyre - fél ötre, és onnantól még bőven van időd értelmesen játszani velük, ami többet ér, mintha egész nap egymást fárasztanátok." Ezt párszor meghallgatva és magamat úgy-ahogy megnyugtatva feküdtem le tegnap este. Aludni persze nem tudtam, illetve míg aludtam, álmomban is dolgoztam.
Hatkor már fent voltam, nem ment az alvás. Fél hétkor Gé is felkelt, és kért Apától kakaót, amit sajnos meg is kapott, és ami után sajnos vissza is feküdt. Ez általában tökéletesen működik, kivéve, amikor a gyermek hurutos. Épphogy Apa kilépett az ajtón, Gé összehányta az ágyát, aztán a fél lakást. Gondoltam, a kakaó a ludas, meg a hurut és a visszafekvés, simán felköhögte. Lemostam, átöltöztettem ovisba, és vártam. Amint rákerült a nadrág is, újra kezdte, most a vizet amit kapott tőlem. Közben a hüppögésre, nyafogásra felkelt Bo, aki megrémült, hogy mi történt a kistesóval, akit imád. Felmostam, ágyneműt lehúztam, gyereket mosdattam, másik gyereket nyugtatgattam, Nagymamit hívtam, hogy Gé itthon marad ma, jöjjön át, ha tud. Közben öltöztettem Bot, aki zokogott, hogy ő nem akar oviba menni, mert Gé se megy, és különben is, a kis Ábel folyton sír, és ő úúgy sajnálja. Lucus után ez is. Minek oda annyi beszoktatóóós??? Ehhh.. Szóval ebbe a káoszba betoppant Nagymami, felkapta a két dedet, lenyugtatott engem, hogy minden ok lesz és elvitte őket oviba, aztán Gével hazajött. Közben én azon morfondíroztam, mi jöhet még. Az, hogy elkaptam valamit, amitől a gyomrom ötszörösére puffadt, és ülni alig tudtam. Így értem be másfél órás utazás után az irodába. Ott viszont miután felhívtam Nagymamit, és megtudtam, hogy minden ok, megnyugodtam. Jó volt kizökkenni, jó volt dolgozni, még ha csak öt óra fér bele a napba, akkor is. Fél ötre hazaértem kb., a lányok örültek. Ezt most leírtam, de rohanok vissza hozzájuk. Most estére már tuti, hogy vírust kaptam, csak ők ne kapják el! Szerintem ilyen kezdés után csak jobb jön, mindenesetre várom a holnapot. EGy tuti, Gé reggel nem kap kakaót!

Lustulás

Bo ma reggel könnyes szemmel mondta, hogy nem szeretne oviba menni. Fáradt. Láttam rajta, hogy tényleg így van, nem hiszti, és mivel úgyis ez az utolsó itthon töltött hétköznapom megkönyörültem rajta. Elkisértük Gét az oviba, ő persze rohant be. De mivel Bo itthon van, Gét is hazahozom ebéd után, hagy aludja ki magát, az oviban úgysem hagyják eleget ;-) Ma gyerekezős napot tartok, úgyis péntek van. Azért jeleztem Bonak, hogy ebből nem lesz rendszer. (bár lehetne!)

Csütörtök

Semmi extra nem történt eddig, a jó hír, hogy Gé már szandi nélkül be akart szaladni az oviba játszani, és ahogy felkerült rá a szandi, már ott sem volt. Se puszi se pá. Ilyenkor tilos visszahívni, hogy jaj nem adtál puszit, inkább el kell hagyni a helyszínt:) Fél négyre megyek érte, majd írok, hogy hogy aludt. Bot hazahoztam ebéd után, ő is épp szunyál itthon. Jövő héttől ő is bent alszik.
Izgulok, nagy változás lesz nekem hétfőtől.

Baki

Edina blogbejegyzésén annyira nevettem, gondoltam, leírom én is életem egyik hatalmas bakiját.
Csinos, magas, hosszú szőke hajú lány voltam akkoriban, aki eldöntötte, hogy barátnőjével elmegy konditerembe. Gyerek sehol, pasi sehol, úgyhogy időm is volt, és nézelődhettem is;)
Megjegyzem, előtte soha nem jártam konditeremben, pedig már huszonéves voltam. Megkértünk egy edzőt, mondja el mit kell csinálnunk, és bőszen mentünk végig a gépeken. Át kellett menni a férfirészbe is, ahol főleg karizomra gyúrtak és mellkasra a fiúk. Mi a barátnőmmel kinéztünk egy-egy gépet, és hajrá. Tudni kell, hogy vannak gépek, amiket felváltva szoktak használni, tíz húzás ezen, tíz azon, aztán vissza az elsőre, ebből pár kör, mert ellentétes izmokat mozgat. Ülök egy ilyenen, ha jól emlékszem hátizmos gép volt, lefelé kellett húzogatni a rudat a nyakam mögé. Ennek is volt párja a szomszéd gép. Megcsináltam tízet, jön egy srác: "szia! Csinálhatjuk együtt?" Timike elkerekedett szemmel rávágta: "Szia:) Nem hiszem, hogy elférünk ketten ezen az ülésen"...Fiú: "Én felváltva gondoltam..Tudod, Te ezen, én azon, aztán cserélünk"...A teremben megállt a levegő, és a pasik kezében a súlyzó...
"jaj bocsánat..ööö...tudjátok mit fiúk? akkor én most kimegyek, hogy nyugodtan nevethessetek" és kisétáltam.
Ki is tört az össznépi röhögés a teremben. Ezek után meglepetésszerűen extra kedvesen próbálták a szőke butanőnek megmutatni mi hogyan működik egy konditeremben:DDD

Ez a fránya genetika

KisGé ma aludt az oviban másodszor. Tegnap negyed órán át forgolódott, aztán kérte a cumit, amit az óvónénik simán elfelejtettek. Megkapta, azonnal elaludt. Ébredéskor picit nyűgös volt, de ez normális itthon is.
Ma már azonnal megkapta a cumiját, azonnal el is aludt, de sajnos két óra alvás után fel kellett kelnie, amit ő erősen nehezményezett, úgyhogy ma is volt egy kis hiszti. :) Nevettem, és mondtam az óvónéninek, hogy ez genetika, már az Édes Jó Anyukám is ilyen volt, én is, és lám lám, Gé örökölte. Jelszó: Ne ébresztd fel az alvó oroszlánt! Kár, hogy az oviban ezt a jelmondatot nem tudják betartani.:) Ma egy órával hamarabb megyünk aludni, át kell állítanom a kis belső óráját.

Ma fodrász

Véégre végre eljutok ma fodrászhoz, legalább is remélem! Leadom a lányokat az oviba és fél tízre megyek. Majd küldök képet milyen lett. Levágatom, így félhosszan nagyon nehéz kezelni, kiengedve már nem mutat csak lóg, befogva meg pici copfban utálom. Olyanra vágatom kb. mint amikor Giginél voltam legutoljára.

Fogmizéria - mikor lesz vége??

Tudjátok, nyilallgat a fogam. Legalábbis eddig azt hittem. Dokinéni ugyan nem rendelt, de látatlanba kért egy röntgent az arcüregemről is na meg a panorámát, mert szerinte arcüreggyulladás. Közben a neten van egy fogorvostudakozó, mindenféle kérdést fel lehet tenni extra okos díjazott mittudoménmilyen fogorvosoknak, gondoltam, megpróbálom, több "szem" többet lát. Mit válaszolt? (10 perc alatt jött a válasz) Hogy valószínűleg arcüreggyulladás és húzzak röntgenre. .. Utánaolvastam. Pont ahol fáj, ott a gyökércsúcs tudja nyomni az arcüreget. Megoldás: foghúzás, csakis. Dalacin nem fog hatni, mert vegyesbacis a dolog. Nem is hat..

Most kérek időpontot a dokinőtől, viszek röntgent, és reménykedek, hogy nem húznak fogat:(

Ma picit más

Gé ma nem volt túl jó kedvében, de azért az oviban megmutatta, hogy ő már milyen ügyesen pisil kiswcbe, utána mondta, hogy "Mész dolgozni", adott egy puszit, aztán..nem engedte el a kezem..
Vali néni szedte le rólam, pityergett, de nem volt vészes, remélem ez is csak két percig tartott. Délután megtudom. Bo harisnyát kapott és farmerruhácskát, úgyhogy boldog volt. Mostanában szoknyában akar lenni, hiába magyarázom neki, hogy hideg van reggel az oviban is. Marad a harisnya, amit nem szeretek, mert viszket tőle a lábuk és a pisilésnél sem tudják szépen visszahúzni. Mindegy, meglátom délután hogy néz ki, és ahhoz igazodom a jövőben:)

GIGINEK KÖSZÖNÖM A CSODÁS ÁTLÁTSZÓ, TÜRKÍZ SZÉLŰ ESERNYŐT! (Azóta süt a nap, és engem ismerve rekordhosszúságú aszályos időszak következik Közép-Magyarország térségében:)))

ui: kettő mpig tartott a pityergés, nekem szólt csak. Megint minden a legnagyobb rendben volt, pisilt, evett, játszott, jó kislány volt:)

Csoda

Reggeli wcre ültetés meghozta gyümölcsét, kétszer szólt, hogy kell és pisilt is:) Ebédelt, és nem lett merő ragacs a ruhája, sőt, érintetlen. Szerintem nem a saját lányomat kaptam vissza:)) (azért az almaevésnél nem akart leülni, és ebédnél is párszor felállt, de megoldják)))

Esti játék

Bo nagyon szereti ezeket a könyveket, ahol a nagy képen meg kell keresni a lap szélén lévő tárgyakat. Megtanította Gét is, íme:

Hintáztatás

Örülök, hogy Bo átvette eme unalmas feladatot:))

Mától ebéd utánig

Gé ugye a második hetét kezdi az oviban "Bali nénivel" és Tünde nénivel. Odaérve rávettem (nem volt egyszerű), hogy ráüljön az icipici aranyos óvodai wcre (ahogy ő mondja, de rá azért nem ült). Pisi nem ment bele, de ült rajta és lehúzta, első lépés kipipálva. Kiváncsi vagyok ma hány nacit kell hazahoznom ;-) Elolvadtam mikor ment be a terembe: "Akkor most elmész dolgozni!" mondta jó hangosan, ahogy szokta, és odabújt, szoríított de nagyon, aztán simán besétált. Megtanulta a rendszert:D

BÜSZKE ANYUKA VAGYOK! Délután írok, hogy ebből a nagy büszkeségből mi maradt;)))

Tegnap Ázsiában voltunk

Tegnap eldöntöttük, hogy visszaviszünk két pizsit az Ázsia Centerbe, mert rövid ujjút hoztunk el hosszú ujjú helyett. Nagyimék ebéddel vártak, úgy döntöttünk, előtte fél óra alatt lezavarjuk az ázsiai látogatást. Két dolog miatt nem jött be.

1. Gyerekek extra rohangálósak lettek a reggeli kakaótól vagy nem tudom mitől. Bo: jujjjjj, menjünk liftteeel!
Gé: NEEEEEEEEEE!!! (RETTEG a lifttől mint tudjuk)

Így egy idő után kettévált a család, én lifteztem fel Boval, G. meg kisGével lépcsőzött. Úgy emlékeztünk ugyanis, hogy fent van az emeleten a bolt ahol a pizsiket vettük. Végigrángattam Bot az emeleten, közben telefonon tartottam a kapcsolatot Apával, hogy ők hol nem találják a boltot. Mert az mint olyan eltűnt. Kétszer jártuk végig (magunk után vonszolva rohangálni vágyó csemetéinket) a Centert, sehol semmi. Aztán eszembe jutott egy hely, és jééé, az orrunk előtt volt a bolt, csak irtó pici. Nagy nehezen (nem a tulaj volt bent) kicseréltük a cuccot, és már csak egy gumicsizmit akartam magamnak.. Esélyt nem sokat láttam rá, mert a lányok nem akarták a kezünket fogni, stb. Erre G. megkért, hogy mindkettőre vigyázzak, wc-re akar menni. Na mondom, szép, táska, három kabát, pizsiszacskó, két rángatós gyerek. Ha ezt megúszom elveszett kölök nélkül, király vagyok. Szerencsére épp ott volt egy nagy pad, mögötte szökőkút. Letelepedtek, mert az izgi. Megnyugodtam. Még mindig jobb egy elmerült gyerek mint egy eltűnt. Megjött G., átadtam neki a két vizet bámuló lányt, és a két lépésre lévő gumicsizmák közül kiválasztottam egy egész szépet. Ripszropsz felpróbáltam, fél szemmel a családon, jó, szuper, fizetnék..A tulaj áruért ment...Rátukmáltam az őrző srácra a pénzt, elvittem akkor is a csizmit, és húztunk kifelé. Többet nem viszem őket áruházba, legalábbis olyanba, ahol nincs autós bevásárlókocsi:)

Nagyikáéknak külön megköszönöm a vendéglátást, a fini ebédet, és a tonnányi almáspitét, amiért még ma is közelharc folyik ;)

Első hetet jól vettük

Ma már simán ment be Gé az oviba, hangja nem volt, vitte a Dorás könyvét. Mikor érte mentem, kaptam mellé egy kis dióból készített díszt, ott lógott a nyakában egy diólánc, és egy oklevél, hogy ügyes volt a kézműves foglalkozáson:) Ezennel elkezdődik Gé emléktárgyainak gyűjtése, amire külön dobozt nyitok azt hiszem. Pár év múlva a kertben ezeknek a dobozoknak majd Apa csinál egy kis fészert, mert nem hiszem, hogy ki tudnék akár egyet is dobni. :)

Ovis wctől még mindig retteg, nem pisilt még egyszer sem amióta bent van. Jövő héten kemény lesz, mert reggeltől ebéd utánig marad. Készítettem egy halom bugyit meg nacit bármire felkészülve.

Állítólag nem beszélget bent, inkább magában játszik, magában beszél a bábokhoz, de nem meglepő, a többiek négy évesek. Az ő korosztályában nem jellemző az együtt játszás. De a szükségleteit azért elmondja, nincs vele semmi gond. Na, első hét kipipálva, jöhet a neheze:)

Okoska

MÁsnak talán nem nagy szám, de Botól meglepő volt a tegnapi:

Hintáztak egymás mellett, Bo már EGYEDÜL HAJTJA MAGÁT, büszkén nyomta. Gét Apja lökte. Gé elkezdi: "Viszkeeet, viszkeeet!"
Apa: "Mi viszket kicsim?"
Gé: "Viszkeeeeet!" (ismerjük az ilyet, néha csak figyelemfelkeltés, és nem viszket semmije. Erre gondolhatott Apa is)
Apa: "Mivan Gé, viszket a nadrágod? :)"
Gé műhisztit kezdett, Bo lengedezve odaszólt neki:

" NE AGGÓDJ GABIKA, APA CSAK VICCELT!"

Botól ez nagy dolog. Rájött, hogy olyan nincs, hogy a nadrág viszket. Ezen felül nem azt hitte, hogy Apa tényleg azt hitte, a nacija viszketett Gének, nem szólt oda, hogy Apa, a naci nem viszket, hanem rájött arra, hogy Apa viccelt! Ennyit a diagnózisról :)

Génél ma már egy hang nem volt csoportszobába menet. Meddig tart ez? Esetleg ÍGY MARAD??? :D

ui: mikor odaértem, épp almát evett, és bábokat nézegetett, meglátott, odajött, "Anyaa" felkiáltás, és ennyi. Szerintem megszokta, de várjunk még az üdvrivalgással pár hetet:)

Bo a Szakértői Bizottságnál

Bot az ovi elküldte a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsághoz, hogy hozzunk papírt arról, simán mehet normál oviba, már nincs szükség a kislétszámú csoportra, elég fejlett már akár harminc fős csoporthoz is. Hát elvittem.

Először pszichológussal beszélgetett, egy órán át, utána pici szünet, és jött a gyógypedagógus. A nők kérdezték, ő meg csak válaszolt. Volt ott számolás, rajzolás, évszakok, hét napjai, Bo még megvillantotta a tíztől egyig visszaszámolós tudását is:) Aztán számolt magától harmincig, megkérték, hogy pont annyi buborékot rajzoljon egy körbe ahányat a másik lapon megszámol, ilyesmi. Már nekem jojózott a szemem a fáradtságtól, úgy koncentráltam, képzelem ő milyen fáradt lehetett, de hősiesen oldotta a feladatsorokat. Mindent megcsinált, csak a képet elmesélős rész nem ment neki. Arra azt mondta: Hááát, nem todom..Én még kicsi vagyok...Sajnáálom!
Erre elolvadt a pszichológusnő, és azt válaszolta: Édesem! Tudod ez egy olyan hely, ahol lehet mondani, hogy nem tudom:)
A végefelé egyik feladatnál megjegyezte nekem, hogy Bogi most épp az iskolaérettséget megállapító feladatsort oldotta meg.

Végkövetkeztetés: Bogi iqja 116, átlag felett teljesít nagyon sok részképességben, és ezek alapján nem hogy általános oviba mehet, hanem iskolába is mehetne. :D A szocializációnál vannak még feladatok, ezért is fontos az ovi, ott van pici lemaradás, és a logopédia fontos még. Édesem úgy elfáradt, hogy piros volt a szeme a végére. Az én hősöm kapott egy Dora a felfedezős könyvet, és még a buszon is feladatokat akart kitölteni. Eminens lesz azt hiszem))))))

Gé ma már nem sírva ment be a szobába, csak görbülő szájjal. Nagymami nem ért oda érte időben, mert nem jött a busza, G. nem vette fel a telefont mert fontos munkája volt, úgyhogy szegény gyerek ott várt még egy órát, de állítólag nem volt semmi gond, az udvaron voltak. Onnan hozta haza Nagymami.

Na ennyi mára, fáradt vagyok, de hihetetlenül. holnap írok

Csodaszép meglepik Gigitől

Külön bejegyzést érdemel a tegnapi pakk, amit Gigitől kaptunk:) Az egyiket lefényképeztem Boval, a másik ugyan ilyen, csak Gé-s. Minimanó ma azt vitte oviba, mint nyugtatójáték. Egyet minden nap választhat, amit bevisz. Tegnap megpróbáltam ráadni az övét, de nem hagyta, mert úgy nem látja a mintát. Aztán feladtam rá úgy, hogy Boét megkapta közben nézegetni:)



Gé meg így vigyorgott:



A harmadik képet Bo csinálta saját magáról:



KÖSZÖNJÜK SZÉPEN GIGI!:D

Második napon is túl

Na, ahogy igértem, hírekkel szolgálok:) Mégpedig jó hírekkel, mert Gé csak addig pityogott, amíg ki nem mentem, mire elmentem az ablak alatt, már hangja nem volt:) Állítólag a szomszéd csoport dadusa át is ment, hogy mi történt, hogy MÁR VÉGE a sírásnak:) Csupán annyi, hogy Gé abbahagyta. Minek is, ha már nem vagyok ott, nem éri meg hisztizni. Boldogan jöttünk haza, hoztuk Hannát is. Ebédeltek, aztán átmentünk a másik oviba Boért. Nem mondom, újra elhatároztam, hogy nem szülök még egy gyerkőcöt, mert amint több a gyerek, mint a kezem, azonnal elvesztem a kontrollt felettük:D Három lánykával sétáltam visszafelé, útközben leadtam Hannát anyujának. Mitagadás, néztek, hogy három ilyen szép csajszival sétálgatok, de most valahogy nem volt lehetőség büszkélkedni, mert annyira kellett figyelni rájuk:D Minden ok, bár gyanús, hogy a szűnni nem akaró, és újra és újra előjövő fogfájásom hátterében arcüreggyulladás áll. Pár napja megint nyilallgat, elég durván, és nagyon megijedtem. Megnéztem a panorámaröntgent, és ahol nyilall, ott három egymás melletti fogam gyökérkezelt, tehát nincs mi fájjon. És mégis fáj. Felhívtam a dokinőmet, és feltettem neki a keresztkérdést, hogy idegelt fog mitől fáj. Látatlanba azt mondta, hogy az már nem a fog, el kéne kezdeni egy antibio kúrát, mert szerinte arcüreggyuszim van. Kérdem, attól tud egy fog nyilallni? ÓÓ, persze, attól irtóra tud fájni mindenem. Azt hiszem elmegyek a körzetihez antibioért, mert ez nem állapot.

Ma reggel is ovi

MÉg nincs délután, de pár sort írok. Gabus nyugodtan indult oviba, tudta, hova megy, mondogatta is, hogy megy "Bali nénihez" (Vali)ugrálni (trambulinozni). Átöltöztünk, Tünde néni boldogan mosolyogva fogadta, de ő azért csak elsírta magát, mikor bevitték. Nem volt ordítás, de úgy látom, a sírást nem úszom meg. Most pakolok, mert én hozom haza Hannát, a kis csoporttársát, akivel egy napon kezdtek, anyuja dolgozik. Délután jelentkezem, hogy mi volt, de egykor be kell mennem ügyet intézni Pestre. drukkoljatok, hogy ma is jól érezze magát !:)

Első nap az óvodában, avagy AnyaPara

Köszönöm a sok drukkot mára, meg is lett a hatása!:) Háromnegyed kilencre értünk az oviba, ahol is közölték velünk, hogy túl korán jöttünk, várjunk kilencig míg a már nem szoktatósok megreggeliznek. Ez nagyon durván rosszul esett, azt vártam, hogy kijön az egyik óvónéni, megörül Gének, és kézen fogva bekíséri (miközben persze Gé ordít, mert ez várható volt). Ehelyett az öltözőben ültünk vagy húsz percet, mikor jött a másik óvónéni, és ő leválasztotta rólam Gét. Csak akkor kezdett ordítani, mikor vittük be a csoportszobába, addig elvolt mellettem. Reggelit nem kapott, amit ugyancsak nem értek, még jó, hogy kakaót adtam neki reggel. Szóval már tudom, hogy a beszoktatós nem mehet kilenc előtt, hanem pont kilencre, és nem kap reggelit. Majdnem bőgve jöttem haza, hogy egészen másképp kezdődött a nap, mint vártam. Itthon Anyu megnyugtatott, hogy ne húzzam magam már most, nem tesz jót senkinek. Nagy nehezen eltelt a két óra, amit fél szemmel a telefonon töltöttem. 11 előtt két perccel bementem. Látom ám, kint vannak a kisudvaron, és jéé, Gé nem bőg. Nem is piros a szeme. Nanáá, elfelejtettem, hogy a kisudvaron van egy óriási trambulin, Gé nagy kedvence! Egy szó mint száz, odajött, puszi, de visszahívták almát enni, úgyhogy VISSZAMENT A TEREMBE! Igaz, csekkolt, hogy most már megvárom-e, de mivel látott, nem volt gond. Többet nem nézett hátra tíz percig. Aztán simán hazajött, jókedvűen, hogy holnap is megy ugrálni:) Állítólag negyed óra sírás után nyugodott meg, de utána kutya baja nem volt, játszott végig mindenfélét, és főleg trambulinozott:)

Hazafelé még megállt az udvar kerítésénél nézni a nagyokat:) Nem úgy tűnt, mint akit trama ért odabent. Most megyek Boért, aztán jövök)

HURRÁÁÁ, EZ IS MEGVOLT!!!!!!!!!!!!!!!

A sírós kislány

Bo eddig nagyon boldogan ment oviba, már nem is nagyon rá koncentráltam az elmúlt időszakban, inkább az ovikezdő Gére. Két napja este elkezdett sírni Bo, hogy nem akar oviba menni. Nagyon meglepődtünk. Kérdem miért? Kiderült, hogy van ott egy "sírós kislány", akit ő úúúgy sajnál. Zokogott, hogy szegény sírós kislány, ő nem akar menni, mert megint sírni fog, ő meg el fog bújni, hogy ne hallja.
Na, erre mit lépjek. Elmagyaráztam neki, hogy a sírós kislány még csak most kezdi az ovit, még új, és hiányzik neki az anyukája. De ha ő, a nagy, odamegy, és játszik vele, megvígasztalja, akkor nem fog sírni. Bo már nem zokogott, hanem hüppögve gondolkodott ezen a lehetőségen. Aztán rátettem egy lapáttal, hogy holnap veszünk neki ajándékot, és azt majd ő odaadja neki, és akkor biztos nagyon boldog lesz a kislány és ő lesz a legjobb barátja. Ez már annyira tetszett neki, hogy ezt hajtogatta elalvásig.
Másnap egy pici csőrikés táska alakú füzetkével és hozzá tartozó ceruzával (remélve, hogy Sírós Kislány igazi nő) jelent meg Bo az oviban. Mondtam Péternek (óvóbácsi), hogy keressék meg ki is az a kislány, mert mi nem tudjuk a nevét. Délután kaptam az infot, hogy kislány ügy elintézve, meglett a keresett személy. Bo boldogan mesélte, hogy nagyon örült az ajándéknak, úgy, hogy csak na! (ő szava járása)
És sokat játszottunk a Lacussal!
Ó, mondom, akkor van Lacus is? Ő egy nagy fiú? - kérdem én.
-Neeeeeeeem, Anya, a Lacus a Sírós Kislány!!

Na, itt elvesztettem a fonalat, ismét az Óvónéni világosított fel, hogy a kislányt Lucának hívják, ergo Bo még keveri a Lacust a Lucussal :D

Egy szó mint száz, első akadály véve))

Sakk

Bo mostanában (egy rajzfilm hatására persze) élénk érdeklődést mutat a sakk iránt. KÉrdezget, mivel hogyan kell lépni, stb. A rajzfilmből megmaradhatott neki egy mondat, mert az előbb Apjával nézegette a kis mágneses táblát, felkapta a bástyát, odanyújtotta Apának ezzel, hogy: "Akkor most SAKKOT ADOK!" :D
G. meg elvette a sakkot :D Bo nem értette min nevetünk, hiszen ő adott Apának egy sakkot, mi ezen a vicces?

Vezetek (nék)

Aki nyomon követi a blogot tudja, hogy rém büszke vagyok, hogy újra tanulok vezetni. Amit még nem írtam le az az, hogy szeptember elsején vezettem tökegyedül életemben előszőr. Igaz, csak pár kilométert, de az hibátlanul ment:) Gáborral már bárhová elmegyek, Pesten is kavartam már, és annyit gyakoroltam, hogy kezdtem nyeregben érezni magam. Egészen máig, amikor is eldöntöttem, hogy korán reggel a hidegben inkább autóval viszem fel Bot az oviba. Bepakoltam a nőket hátra, bekötöttem őket, mert azért mégiscsak rólam van szó, és elindultam. Simán felvittem Bot, parkolás miegymás, aztán mondom, legurulok a bolthoz ha már kocsival vagyok és veszek pár dolgot. Legurultam, egy hely volt, beparkoltam. Ez a hely orral lejtő felé volt, egy oszlop volt előttem, sebaj. Oszlop előtt leálltam, és vásároltam. No igen ám, de nem jutott eszembe, hogy el is kéne indulni, rükvercben úgy, hogy ne guruljak rá az oszlopra azonnal ahogy felengedem a lábam a kuplungról. Háromszori próbálkozás után miután már vészesen rajta álltam az oszlopon inkább megkértem a boltost, hogy bocsi, szőke vagyok és nő és kezdő, de tolasson már hátra úgy, hogy a férjem ne lássa ennek nyomát a kocsin.
Ő szívesen segített, hátratolatott simán, de megjegyezte, hogy a gázzal csinájunk valamit. Mondom ok, neki biztos máshogy áll a pedálja, ez meg már régi stb. Legurultam nyugisan a főútra, és hát igen, a gázpedál be van esve. Olyannyira, hogy kettest alig akarta venni, egyesben is tövig nyomtam, hogy menjen. MI A FENE VAN? Csak nem állok le a főúton telefonálni, hogy G. drága, gyere értem, gáz van (vagyis inkább nincs). Nyomtam neki, fel hazáig. Az egész két perc volt, de leizzadtam. Kerítés mellé parkoltam, kulcs ki, kézifék behúz... VOLNA, HA NEM LETT VOLNA BEHÚZVA!!
Ekkor azt mondtam nekem annyi. A bolttól idáig behúzott kézifékkel jöttem!!! Ezért nem ment a kocsi szerencsétlen! És ezért van ilyen BRUTÁLIS BŰZ! Dehát egy tapasztalt sofőrt kértem meg, hogy segítsen, ő miért nem nézett rá mikor kitolatott??? És én miért nem ellenőriztem??? G. a telefonban megnyugtatott, hogy rosszabbra számított a hangom alapján. Valószínűleg max a fékbetét strapa, ő azt hitte minimum koccantam. Örültem, hogy örül. De én valahogy ma nem szívesen ülnék vissza az autóba. Még jó, hogy süt a nap, majd elsétálunk az oviig meg haza Gével.:(
Ezt főleg újrakezdő autóvezetőknek írtam, hogy ők el ne kövessék ezt a hibát, hogy hisznek egy harminc éve vezető pasinak. Délután megírom, mi lett a kocsival. DRUKKOLJATOK!

Beszoktatás két hét múlva

Voltam szülőin. Hármasával szoktathatók a gyerekek, Gé a második turnusba került, vagyis Szeptember 13. a nagy nap! Két órát viszem egy héten át, kilenctől tizenegyig. Utána ha nincs komolyabb gond, (miért is lenne, hiszem Gé csudaszocializált, csendes, beletörődő lányka ugyebár..ehh..) akkor egy hétig ebéd után vihetem haza, aztán a harmadik héten ott is alhat. Szerintem ez az idő nem fog eljönni, örülök, ha a második hetet átvészeljük. Utána apja vagy nagymami hazahozza, és míg én haza nem érek, ők vannak vele. Pontosabban G. hozza el ha épp nem kell bent lennie, ha behívják dolgozni háromig bármikor, akkor átveszi addig Nagymami. Ez a terv.

Beszámolok a végeredményről.. Most addig is két hétig izgulok.:(

Jaaa, és megvan a jele is:D Miután Boé torta, Gének lecsaptam a fagyira:)) Szép kis család))

Ovikezdés mindjárt

Picit (?) aggódom Gé miatt. Egy hét és kezdjük a szoktatást. Élesben. Eddig csak az oviudvarra jártunk be, ott elvolt, de ott engem is látott. Ráfoghatjuk, hogy szobatiszta, bár azért vannak még balesetek néha. Mindegy, az elején úgyis csak két órát kell kibírnia. Mert szerintem vissza fogja tartani, ugyanis bár itthon rohan a wcre, az ovis kisvécétől fél. Bo hiába mutatta neki, hogy ide kell, de jó stb., ő be se akar már menni. Mert nem megszokott, új, más. És ez mindennel így van. Az óvónénikre úgy néz, mint aki két perc múlva ledöfi őket. Ezenkívűl ha úgy érzi, hogy át akarom adni egy óvónőnek, vagy közeledünk valamiért a csoportszoba felé, lebiggyeszti a száját, és "hűűű-hűűű" hangokat hallatva látványosan szenved. Ez irtó vicces, ha ismered a lánykát, és előtted van a kép, ahogy csinálja. Mert színészkedik, nem vitás. Nekem szól, de mégis. Nem ért mindent, nem beszél szépen, és MINDEN ÚJTÓL FÉL és zokog! Lányok, láttatok Ti már ilyen gyereket?? Túlélte az ovit? :(

Hajvágás

Bo haja már nagyon hosszú volt, így közkívánságra egy frufruval megtoldva a következő lányt kaptuk:

Augusztus 20.

Ma reggel arra ébredtünk, hogy el kéne menni valahova nyüzsögni. Megnéztem a programokat, és rájöttem, hogy bár az ország középső részében lakunk, minden iszonyú messze van. Már, ahol komolyabb fesztiválokat tartanak.
ÉN: "Apa, menjünk Balatonboglárra, borfesztivál, meg rockopera előadás lesz!"
G: " Tömegnyomor lesz lefelé, mindenki ma megy Balcsira. Megpróbálhatjuk, de én vezetek!" (nem tartottam jó ötletnek, mert én akartam;))
ÉN: "Akkor menjünk mondjuk Hollókőre!"
G: "Nincs valami közelebbi célpont?"
Én: " Jaj Teee, Hortobágyi Hídi Vásár!"
G: "Szerinted az közel van?? Kb. mint a Tisza-tó, emlékszel mikorra értünk le?"
Én: :((( Jaj pedig úgy tetszett volna! ÓÓÓÓ, figyi, Debrecenben virágkarnevál!!!! HOgy tetszene a lányoknak!
G erre felhúzta a szemöldökét, de már nem szólalt meg.
Én: "Jó-jó...ÁÁÁ, megvan, most látom, Emléknapok vannak Ópusztaszeren, oda mindig is el akartál menni!!!!!!!!"
Na ekkor hagyta el a szobát...

Végül Százhalombattán találtunk NÉptáncfesztivált, Magyarok Napját stb.
Én vezettem. Lányok beizzítva, hogy néptánc lesz, és ők is rophatják.
Odaérünk, harminc fok, kirakodóvásár, cigányzene a sátorban. Várunk. Kerítünk programot. 15.00 órától gyerekek néptáncolnak. Dél van. Fél kettőig ha húztuk, KisGé elfáradt. Nem baj, kaptak vásárfiát, kalotaszegi népviseletes babákat, amit Bo hazáig simogatott. Elmaradt néptáncot nem emlegették, mi annál inkább..Ha lett volna a kezemben egy programfüzet!:(
Telkin fagyiztunk egyet aztán irány haza. Kidőltünk mind a négyen. Ebből hárman elaludtunk, csak Bo simogatta, öltöztette csendben az új babáját:)

Kaptunk egy verset

G. kapta egy ismerősétől iwiwen, hozzácsatolva egy képhez, ahol a lányokat ölelgeti.:


"Ősszé válok
Már nem bánom
Szélvész rázhat
van két lányom
Egyik nyárfa
másik nyírfa
vén törzsemben meg volt írva

Ősszé válok
Már nem bánom
Lombom rezdül
van két lányom
Egyik nyírfa
másik nyárfa
tán nem lészek többé árva
Koronámat égnek tárom
ősszé válok
Van két lányom."

(Kovács András Ferenc)

Balatonfenyves

Szép hétvégénk volt! Lányokat szétosztottuk a nekik megfelelő nagyszülőhöz (Gé Mamához, mert ajnározza és ott nincs lift, Bo Nagyapához és Marcsihoz, mert ott is ajnározzás, és ő már bátran liftezik). Így minden nagyszülő bátran leviheti őket fagyizni, nem kell kettő után rohangálni:) Lányok boldogok voltak, és mi is. Szombaton lementünk Fenyvesre egy napra napozni, fürdeni, sétálni és nem utolsósorban VEZETNI! Bizony, elképesztő sok év után újrakezdőnek számítok vezetésügyileg, de G. hihetetlen türelemmel segít, és egy hónap gyakorlás után már igen szépen megyek az M7-esen is, és Bpen is. Ez azt jelenti, hogy haladok a forgalommal, nem akadály a sebváltó, de: a visszapillantóban még csak a pályán tudom behatárolni, hogy milyen gyorsan jön a mögöttem lévő. A városban G. mondja, hogy most mehetsz. :( A másik, hogy nem tudok tájékozódni. Fogalmam sincs mikor melyik sáv lesz a jó, melyik fogy el stb. Ez sztem még egy pár hónap gyakorlás után fog menni. Talán. Mindegy, balesetmentes közlekedést magamnak:))) (Lányokat nem ültetem be még egy ideig, max ha Törökbálintig megyünk vásárolni, az már ok, és persze ott ül velem G. is)
Ennyit a vezetésről, a hétvégén volt időm gyakorolni, nagyon örülök neki.
Vasárnap pihentünk, ebben a párában éppen, hogy csak pihegtünk. Este mentünk a lányokért, és ma ismét kezdődik a hét.
Mama, kéérem a jóóó képeket, felraknék párat!!

Köszönöm Mama, Ajapa, Marcsi, Csaba, Panka a gyermekajnározós hétvégét!!!:DDDD

Szösszenet

Bonak mondom tegnap: "Most eszünk, aztán akkorát pancsoltok mint a ház!"
Bo: "Anyaa, a ház nem is tud pancsolni!!" És szemrehányóan néz rám..
Kezdem jegyezni a beszólásait.

MIÉRT???

Nem, nincs világvége, csak Bo belenőtt a miértes korszakba, amit úgy hiányoltam. De MIÉRT??? Most megkaptam. Mondok valamit. " Miééért?" Válaszolok. "És az miért" Válasz. "Miéért?"..Egyik nap azon kaptam magam, hogy ha nem hagyjuk abba, nemsokára az ősrobbanást fogom részletezni a lányomnak, de félek, hogy a következő miértre már én sem fogom tudni a választ. És akkor vagy lepasszolom a választ az apjának, vagy elküldöm a Nagymamihoz, aki szerintem tökéletesen meg fogja magyarázni azt is:)

Tényleg egyformák?

Gét már egy ideje viszem az oviudvarra, hogy szokja a dolgot, és ne legyen mélyvíz neki a szeptemberi ovikezdés. Várja is már nagyon, és már szemtelenkedni is tud..Kb. öt alkalommal ezelőtt még rajtam csimpaszkodva volt hajlandó bemenni az udvarra, aztán a következő alkalommal kézenfogva. Lassan 1-2 méterre eltávolodott majd visszarohant biztos ami biztos alapon. Mára odáig fajult a helyzet, hogy míg Bo boldogan forgózott, rugóshintázott, csúszdázott a többiekkel, addig Gé egy, az oviudvar eldugott szegletében található brancshoz csapódott, és elmélyülten matatott valamit. Egy ideig néztem, aztán mondom, megnézem már, mi köti úgy le, hiszen eddig inkább magában játszott. Odamegyek, látom ám, hogy ásnak, pakolnak ott nagyon, és persze PANCSOLNAK. Valamelyik kölök talált egy vödröt, amiben a felújítási munkák után megállt egy kis víz, meg volt benne talán pár tégla. A munkások otthagyták, és az én kislányom azonnal megtalálta. Nyakig vizes volt minden kölök, így Gé eltávolítása után (beköptem) jelentettem az esetet az óvónéniknek, akik szétcsaptak közöttük.
Egy szó mint száz, két lánnyal járok az oviudvarra egy ideje. Ma az egyik fiú megkérdezte, hogy "És melyikük született hamarabb?"
Hmm...Számomra elég egyértelműnek látszik, de ez már nem az első alkalom, hogy ikreknek nézik őket. Dehát nem ugyanolyanok! Már Gigi is megjegyezte, mások is, és én még mindig két tök más gyereket látok. Anyai vakság???

Állatkert

Timi barátnőm egy szép napon elvitte Bot a kisfiával és az ő nagyijával az állatkertbe. Izgultam picit, hogy Bo nem szaladgál-e el a szélrózsa minden irányába, de nem. Végig fogta Timi kezét, és mindent megnézett. Itthon mesélt is. HOgy megsimogatta a tevét, és nyálas lett a keze, de Timi megtörölte. Ettek golyócskás fagyit (az milyen lehet?), Timi anyuja beszélt az eladó bácsival, és akkor kaptak fagyit (ergo megvette), láttak majmokat is, a kicsinyük ott ült a mamamajom ölében :)) Végre mesél, olyan jó hallgatni. És ha megkésve bár, de törve nem, beindult nála a MIÉRT korszak. Picit fárasztó, kisgyermekes anyatársaim, készüljetek. Olyan dolgokra kérdez rá, hogy "Gé miért botlott meg?? Miért jön a vihar? stb." Pár választ felveszek magnóra:)

Nyár van végre:)

És ez a nyár a medencézésről szól. Reggeli után medence, ebéd, utána NEM ALVÁS, hanem megint negyed óra medence, ha nem fél óra. Én kint sülök, és figyelem őket, ahogy visítva lövik egymást a vízipisztollyal. Néha bejövök a hűvös lakásba, és kukucskálok ki az ablakon, hogy mit művelnek. Napozás nélkül vagyok barna, ha akarom, ha nem. De nem panaszkodom. Mennyit vártunk erre! Télen előszedtük a tavalyi nyári képeket, és nosztalgiáztunk. Medence, meleg, fürdőruci! Na most megkaptuk:) Szomszéd kölkök is élvezik a dolgot, én meg boldogan tisztogatom esténként (és reggelenként is)a nap közben összegyűlt koszt a medencéből. De jó is, hogy a szomszédék felajánlották a kútjukat, hogy bármikor abból pótoljam a vizet, vagy akár teljesen cseréljem le. Durva lenne a vezetékes vízből tölteni tele a három köbmétert, kész anyagi csőd. De így tökéletes, egy szavam nem lehet. Az az boldogság, amit a dedek arcán látok mikor csobbannak, mindent megér! (nem mellékesen én is igazán tudom élvezni a "bálnázást") Ma rávettek, hogy menjek be velük. Gondoltam, ok, napozom egyet a vízben. Na persze! Épp, hogy kinyújtóztam, hátam egy gumicsónakon, lábam egy felfújható mittudoménmin, támadtak. Bo: "Jajjj, Anyaa, Te vagy a híd! Felmászom rád! Te vagy a HEPEHUPÁS HÍD!" Szerintem túl sok Dorát néznek. VAgy fogyni kéne:DDD
Az alábbi videon (ami lehet, hogy felülre kerül, bocs) a szőkéket és Reni kerilányomat locsolja Reni apuja. Nagy buli volt:D

Bo újra (még mindig) úszik

Végre magától víz alatt:)

gyongyhalasz video

A kis hableány (ööö..inkább gyöngyhalász)

Barátnőm hatására Bot beirattam egy egyhetes intenzív úszótanfolyamra a Rehab. Intézetbe Budakeszin. Ez igazából egy teljesen kezdő csoport, vízhez szoktatással indul, aztán átkerülhetnek az igazi úszókhoz. Bo imádta. EGy héten át minden nap egyre ügyesebb lett. Fekete úszósapijában tiszta apja, jókat mosolyogtam rajta. Imádta a vizet, igaz, úszószemüvege nem volt, úgyhogy a fejét nem szívesen rakta magától a vízbe, de ha beleugrott és elmerült, soha nem ijedt meg. Gigi segítségével itt egy video a kis gyöngyhalászomról:)) Végül marad a kezdők csoportjában, barinőm fiával együtt, mert még egy hét alatt maguktól nem mertek úszkálni, de nem az a cél, hogy azonnal bajnokok legyenek. Júli közepétől folyt. köv.:))

Bogi művei

Tudom, régen jelentkeztem, de nem mindig van energiám vagy kedvem írogatni. Azért, hogy ne vesszünk el, most teszek fel pár rajzot amit Bogi alkotott mostanában:)

Fejlesztőn

Boval ma is voltunk fejlesztőn, és mint mindig, ma is szolgált meglepetésekkel. Dodó, egyik kedvenc fejlesztője rajzolt neki egy "csigát", és megkérte, hogy ő is rajzoljon egyet. Bo fogta a zsírkrétát, nézte nézte a rajzot, aztán Dodó csigavonalát kiegészítette. Lett neki hosszú nyaka, feje, csápja, a csápja végén szemek, de az arcán csakúgy két szem, orr, vigyori száj. "Na, kész a csiga!" :-D Hiába, fő a tökéletesség:) Megjegyzem, soha életében nem rajzolt előtte csigát. El is akartam kérni, de kiragasztották a művet, talán majd később megkapom emlékbe:)

Anyák napja

Írtam egy regényt a tegnapról és elszállt:((((((((((( Nincs erőm megismételni. Röviden: Bo betanult fél perc alatt egy kis verset, amit itt a blogon olvastam valakitől, és nagyon megtetszett:

Átírva Nagymamira így hangzik:

Nagymamámat köszöntöm ma,
De kicsi a tenyerem,
Nem fér bele annyi virág
Amennyire szeretem

Nagymamák olvadoztak, mikor elmondta, és mitagadás én is. MOst pár fotó tegnapról, aztán holnap írok még, csak most pipa vagyok, hogy eltűnt a szövegem.

Régi-új ismerős

Emlékeztek, mikor tavaly dec 31-én az S.O.S. Dent-ben kötöttem ki gyökérkezelésért esedezve?
Na, most, hogy ismét ünnepnap van, hajnali háromkor úgy gondolta a fogam, hogy meg kéne nézni, ugyanaz a dokinő ügyel-e most is, mint akkor.
Válasz: Ugyanő bizony.

Azt álmodtam, hogy sajog a fogam. Aztán felébredtem, de nem hagyta abba. Kimentem egy cataflamért, és óvatosan megemlítettem a férjemnek, hogy inkább most menjünk, míg nem ordítok, mint reggel, mikor már igen. Ő szó nélkül öltözött. Autó nem volt az úton, hamar odaértünk. Kedvesen üdvözöltem a már ismerős dokinőt, és csoda történt, nem gyökérkezelt. Szimpla lyukat tömött be, időben érkeztem.

Majálisról persze szó sem lehetett, még most is a fél arcom érzéketlen a két elefántnak való szuritól.

Mindegy, túl vagyok ezen is, drukk, hogy ne fájjon JÓÓ IDEIG!

Azért megkérdeztem, hogy a legközelebbi ünnepnapon is ügyel-e a dokinő.
"-Pünkösdkor? Igen, én leszek! :)"

Remek...

Fő a biztonság

Kiraktuk a kis piros üléses gyerek-hintaágyat a teraszra. Ketten a képen is látszik, éppen elférnek rajta. Lábuk leér, tudják simán hajtani, kb. harminc centit "leng". Azért van rajta nagyon picik kedvéért egy kis öv keresztbe, már akiknek nem ér le a lábuk és nem tudnak kapaszkodni se.

Bo:- Most akkor bekötöm a biztonsági övet! Na kész! Így most más SOKKAL BIZTONSÁGOSABB!" :)))

Picit akkurátus a lányka:)

Gabus szülinapi bulija, avagy egy szép öngól..:)

Gabust tegnap nagyszülei és mi köszöntöttük, amit már mind nagyon vártunk. Kész lett a G. által összerakott (és milyen jól összerakott) hintaállvány, amire míg Gé aludt, felpakoltuk a két hintát, és beállítottuk a magasságot. Apu direkt hosszú zsinórt vett hozzá, hogy egyedül bele tudjanak ülni, ne kelljen ott állni mellettük. Gé felkelt, tortázás, ajándékok átadása, és irány az udvar! Örült nagyon! Bo is! Pici vita is volt, hogy ki üljön a kisgyerekesebb hintába. Megoldottuk. Fel tudtak ülni, de itt jött a gubanc. Lökni nem tudják magukat. Tegnap még volt egy halom rokon, aki boldogan lökte őket, de mára egyedül maradtam, így szép színt kapott az arcom miközben őnagyságossságát hintáztattam. Na ez az öngól:) Lányok, fiúk,, tapasztaltak: mennyi idő alatt tanulták meg a gyerkőcök hajtani magukat??????
A remény hal meg utoljára jeligére várom a válaszokat:)

Gé három éves

Megpróbáltam diavetítést csinálni ezekből a fotókból, de nem tudok belőle kisvideot csinálni, úgyhogy felrakom őket egymás után.
KisGé három éve

Nagyon boldog szülinapot Kincsem!!