2010. augusztus 26., csütörtök

Ovikezdés mindjárt

Picit (?) aggódom Gé miatt. Egy hét és kezdjük a szoktatást. Élesben. Eddig csak az oviudvarra jártunk be, ott elvolt, de ott engem is látott. Ráfoghatjuk, hogy szobatiszta, bár azért vannak még balesetek néha. Mindegy, az elején úgyis csak két órát kell kibírnia. Mert szerintem vissza fogja tartani, ugyanis bár itthon rohan a wcre, az ovis kisvécétől fél. Bo hiába mutatta neki, hogy ide kell, de jó stb., ő be se akar már menni. Mert nem megszokott, új, más. És ez mindennel így van. Az óvónénikre úgy néz, mint aki két perc múlva ledöfi őket. Ezenkívűl ha úgy érzi, hogy át akarom adni egy óvónőnek, vagy közeledünk valamiért a csoportszoba felé, lebiggyeszti a száját, és "hűűű-hűűű" hangokat hallatva látványosan szenved. Ez irtó vicces, ha ismered a lánykát, és előtted van a kép, ahogy csinálja. Mert színészkedik, nem vitás. Nekem szól, de mégis. Nem ért mindent, nem beszél szépen, és MINDEN ÚJTÓL FÉL és zokog! Lányok, láttatok Ti már ilyen gyereket?? Túlélte az ovit? :(