MÁsnak talán nem nagy szám, de Botól meglepő volt a tegnapi:
Hintáztak egymás mellett, Bo már EGYEDÜL HAJTJA MAGÁT, büszkén nyomta. Gét Apja lökte. Gé elkezdi: "Viszkeeet, viszkeeet!"
Apa: "Mi viszket kicsim?"
Gé: "Viszkeeeeet!" (ismerjük az ilyet, néha csak figyelemfelkeltés, és nem viszket semmije. Erre gondolhatott Apa is)
Apa: "Mivan Gé, viszket a nadrágod? :)"
Gé műhisztit kezdett, Bo lengedezve odaszólt neki:
" NE AGGÓDJ GABIKA, APA CSAK VICCELT!"
Botól ez nagy dolog. Rájött, hogy olyan nincs, hogy a nadrág viszket. Ezen felül nem azt hitte, hogy Apa tényleg azt hitte, a nacija viszketett Gének, nem szólt oda, hogy Apa, a naci nem viszket, hanem rájött arra, hogy Apa viccelt! Ennyit a diagnózisról :)
Génél ma már egy hang nem volt csoportszobába menet. Meddig tart ez? Esetleg ÍGY MARAD??? :D
ui: mikor odaértem, épp almát evett, és bábokat nézegetett, meglátott, odajött, "Anyaa" felkiáltás, és ennyi. Szerintem megszokta, de várjunk még az üdvrivalgással pár hetet:)
"Ősszé válok már nem bánom, Szélvész rázhat, van két lányom. Egyik nyárfa másik nyírfa, Vén törzsemben meg volt írva."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése