2. nap - tényleg jobb

Először is: Nagyikámnak sok gyógypuszit küldök, remélem hamar kijössz a köhögésből! Apu, Te is! Én úgy-ahogy túl vagyok a nehezén úgy érzem, de ezt most nem részletezem. A lényeg, gyerkőcök ma gond nélkül mentek oviba, minden rendben volt velük. Én a zuhogó esőben két óra alatt jutottam be dolgozni, olyan érzés volt, mint aki fél napja utazik. A 8.17-es busz (kocsival fizikai képtelenség bejutni, de buszsáv azért van) fél kilenckor futott be, aztán a Budakeszi úton simán beállt a sor. Ott dekkoltunk vagy fél órát, mert ott még nincs buszsáv. Aztán a metro rendben jött, végül a villamosmegállóban az Örsön bemondták, hogy az én két villamosom nem tudom miért hosszított indítási idővel közlekedik. Szétáztam, és már majdnem fél tizenegy volt mire beestem fújtatva a harmadikra :) A munkával minden ok, nagyon jól érzem magam így két nap után is;) Ötre estem haza, nem sokkal a gyerekek hazaérkezése után, mert G. drága majd' egy órát csúszott a hazahozatalukkal. Fél négyes munkaideje fél ötig tartott valahogy. Én jól lefáradva picit idegesen kértem meg, hogy máskor fél NÉGYKOR hozza el őket, mert így is egy órával hamarabb mennek mint megszokták, és ott is alszanak. Nem kell azonnal otthagyni őket, lesznek még ott eleget. Ő nem értette persze, de majd ha péntek reggel úgy kelnek fel, hogy "neeem akarok oviba menni, fáááradt vagyoook,ne menj eeel!" akkor megérti. Ill. megértené, ha nem nekem kéne ezt végighallgatnom, mert ő már dolgozik. Mindegy, letisztáztuk, hogy nem az ovinak szültem a lányokat, és ha fél négykor végez, akkor hiába látogat el a kisfőnök fél négykor hozzájuk. Megbeszéltük, hogy munka vége, gyerek haza, slussz passz. Én nem tudom megoldani, így is csak öt órát dolgozom, hogy egyáltalán emberi időben hazaérjek. Na megyek is, várnak. Holnap jelentkezem!