Reggeli készülődés

Hétkor éppen a reggeli kávémat kortyolgattam, mikor jött G., hogy már megint hol az a bizonyos zöld tetejű jól bevált izzadásgátló stift. Na, biztos megint én vittem valahova magammal. Korán reggel én nem vitatkozom, átnéztem a naaagy fekete táskámat, ahol ismét megtaláltam egy máig is harcoló német alakulatot. De a stiftet nem. Még a táska belsejében sem, ahova az egyik kilyukadt zseben át zuhannak be a tárgyak, és tűnnek el örökre. Na itt most azért meglett pár tollam, és egy-két higiéniai kellék. Stift sehol. G. visszament a fürdőszobaszekrényhez, hogy hátha mégis ott van, én követtem. Kiemelt egy kékkupakosat, meg egy fehérkupakosat, hogy ha a zöld nincs meg, akkor melyik a jobb. Én azért egy másodpercre bepillantottam a szekrénybe, és láss csodát. Kedves Nőismerőseim, tuti tudjátok folytatni a történetet :-) Nem túlzok, PONTOSAN az orra előtt a szemmagasságú polc közepén volt a zöldtetejű! G. vigyorog, és kijelenti, hogy naná, hogy nem látta, mert nem az írásos oldala volt felénk, hanem a keskeny széle. Azért szeretem! :D